Hitvallás (húsvét után)

Már húsvét előtt gondoltam, hogy írok erről, Tempfli József nagyváradi püspök húsvéti pásztorlevelét olvasva. Aztán elhalasztottam, hogy ne sértsek senkit húsvéti (talán lelki) készülődésében. (Czika Tihamér viszont elébe ment, s vitát gerjesztett.)
Tempfli püspök úr üzenetéből azt szűrtem ki, hogy nagyvárosi tapasztalatból merítkezik: úgy látja, a vallástalanság jellemzi a tömegeket, de talán sokan közülük titokban vallásosak, csak szégyellik nyíltan vállalni. Lehet, hogy a „felvilágosult” nagyváradi magyaroknál így van, de mindez nem érvényes Erdély más részére, például a tömbkatolikus Gyergyó vagy Csík esetében. Ott sokszor furcsán néznek az emberre, ha nem katolikus, s ha netán megfogalmazza a véleményét, hogy nem látja értelmét se egyháznak, se vallásnak, formaságaikkal együtt (keresztelés, templomi esküvő stb.). Olyankor megbotránkoznak. 2008-ban. A 21. században.
Tulajdonképpen a helyi többség nem is a hitet kéri számon vagy várja el tőlem és másoktól, hanem a hagyományokkal egybefonódó vallási formaságok betartását. Azt még elnézik, ha nem jársz templomba (habár felső-háromszéki, katolikus lakótársam ezen is megbotránkozott, s nem fért a fejébe, hogy lehet valaki vallástalan – pedig ő felsőfokú végzettségű!), de ha például kimondod, hogy a gyereked megkeresztelését sem tartod fontosnak, azon kiakadnak, s nem értik. És itt nem ájtatos öregasszonyokról van szó, hanem huszonévesekről. (!) Ez nem más, mint a szokás, a hagyomány kritikátlan követése, a gondolkodás hiánya és a nyájszellem. Ez zavarja agnosztikus énemet, és nem a hitük. Az zavar, hogy például nem képesek megérteni: van, aki szerint nem pogány az, akit nem keresztelnek meg.
Mindennek ellenére nem fogok szembemenni hozzátartozóim akaratával pl. a keresztelést illetően, mert akkor infantilisnak, gyerekes lázadónak tartanának, semmi többnek. S nem halok bele egy-két liturgiába. Így, kedves keresztény Testvéreim, hazudni fogok, a helyi társadalmi konvenciók tiszteletben tartása miatt. És alkalomadtán hazudni fogok a papnak, amikor a szertartás rítusai szerint kérdezni fog; olyasmit mondok majd neki, amiben valójában nem hiszek. Gépiesen.
Semmi égbekiáltó nincs ebben, kedves Testvéreim. Rengetegen ezt teszik. Addig nincs botrány, amíg követem a rítust. Isten látja lelkemet. A tömegek nem.

 

Nyertem!!!

A Transindex , azon belül a Bloodymary.ro jóvoltából egy Wizzair-repülőjegyet kaptam. Köszönöm! Még nem tisztáztuk a részleteket, az úti célt se döntöttem el: csak örülök.

Hogy mivel nyertem? Kocsmakritika-paródiát írtam.