Már húsvét előtt gondoltam, hogy írok erről, Tempfli József nagyváradi püspök húsvéti pásztorlevelét olvasva. Aztán elhalasztottam, hogy ne sértsek senkit húsvéti (talán lelki) készülődésében. (Czika Tihamér viszont elébe ment, s vitát gerjesztett.) 
Tempfli püspök úr üzenetéből azt szűrtem ki, hogy nagyvárosi tapasztalatból merítkezik: úgy látja, a vallástalanság jellemzi a tömegeket, de talán sokan közülük titokban vallásosak, csak szégyellik nyíltan vállalni. Lehet, hogy a „felvilágosult” nagyváradi magyaroknál így van, de mindez nem érvényes Erdély más részére, például a tömbkatolikus Gyergyó vagy Csík esetében. Ott sokszor furcsán néznek az emberre, ha nem katolikus, s ha netán megfogalmazza a véleményét, hogy nem látja értelmét se egyháznak, se vallásnak, formaságaikkal együtt (keresztelés, templomi esküvő stb.). Olyankor megbotránkoznak. 2008-ban. A 21. században.
Tulajdonképpen a helyi többség nem is a hitet kéri számon vagy várja el tőlem és másoktól, hanem a hagyományokkal egybefonódó vallási formaságok betartását. Azt még elnézik, ha nem jársz templomba (habár felső-háromszéki, katolikus lakótársam ezen is megbotránkozott, s nem fért a fejébe, hogy lehet valaki vallástalan – pedig ő felsőfokú végzettségű!), de ha például kimondod, hogy a gyereked megkeresztelését sem tartod fontosnak, azon kiakadnak, s nem értik. És itt nem ájtatos öregasszonyokról van szó, hanem huszonévesekről. (!) Ez nem más, mint a szokás, a hagyomány kritikátlan követése, a gondolkodás hiánya és a nyájszellem. Ez zavarja agnosztikus énemet, és nem a hitük. Az zavar, hogy például nem képesek megérteni: van, aki szerint nem pogány az, akit nem keresztelnek meg.
Mindennek ellenére nem fogok szembemenni hozzátartozóim akaratával pl. a keresztelést illetően, mert akkor infantilisnak, gyerekes lázadónak tartanának, semmi többnek. S nem halok bele egy-két liturgiába. Így, kedves keresztény Testvéreim, hazudni fogok, a helyi társadalmi konvenciók tiszteletben tartása miatt. És alkalomadtán hazudni fogok a papnak, amikor a szertartás rítusai szerint kérdezni fog; olyasmit mondok majd neki, amiben valójában nem hiszek. Gépiesen.
Semmi égbekiáltó nincs ebben, kedves Testvéreim. Rengetegen ezt teszik. Addig nincs botrány, amíg követem a rítust. Isten látja lelkemet. A tömegek nem.
március 2008
március 27, 2008
március 19, 2008
Azt írja ma Kiss Bence a Transindexen, hogy rengetegen kattintanak a blogjára, mert leírta benne a következő három szót: Paris Hilton puncija. Már a Kiss név is klikkvonzó lehet, a neves amerikai rockbanda miatt.
Kíváncsian várom én is a hatást.
március 14, 2008
„Sampon csalán” – ez áll egy sampon dobozán. A több nyelven feliratozott termék gyártói valószínűleg nem magyarok, és úgy látszik, fordításnál elégségesnek tartják, ha megnézik a szótárban: lássuk csak, hogy is van magyarul az, hogy sampon? hát a csalán? (Székelyesen: csihány – de ezt bizonyára nem írta a diksöneri.) Aztán szépen egymás mellé rakják a két szót, mindegy, helyes sorrendben-e, meg hát szóösszetételről valószínűleg nem is hallottak…
De mért is szidom a külföldi fordító-iparosokat, amikor elég végigmenni a számomra oly kedves fővárosunk (Budapest!) utcáin, és a magyar korrektor zsebében kinyílik a piros golyóstoll. A leggyakoribb hiba az, hogy különírnak olyan szavakat, amelyeket egybe kellene írni. Meg ott a legtöbbször hosszú i-vel ékeskedő szerviz (itt én írtam helyesen, röviddel, mielőtt bárki is belekötne). A Rákóczi úton pedig, közel a Blaha Lujza térhez, óriási feliratba ütköztem (legalábbis 2-3 éve még ott volt) „ÜZLETHELYSÉG”. Na, ezek szerint helyiségnévtáblát kéne írnunk.
Liberalizmus ide vagy oda, én büntetném a helytelen feliratok elkövetőjét. Egy illetékes korrektor megelőzhetné a bűntettet azzal, hogy minden készülő cégtáblát, közhasznú, tájékoztató feliratot ellenőriz, s ha valaki az ő engedélye nélkül helyezne közszemlére pannót, akkor azt megbüntetné.
Döntöttem: jelentkezni fogok Demszky főpolgármester úrnál utcai korrektornak – Grétsy és Vágó úgyse állnak már meg, egy percre se… Ha a városvezető alkalmaz, hibánként nem is kell nagy összeget felszámolnom, úgyis meggazdagszom! Ráadásul a város is jól jár: megszabadul az ortográfiai nyavalyáktól.
